Svájci Fehér Juhászkutya

Fehér, mint a hó, de nem albínó! Kettős állampolgár: Amerikában és Kanadában rendkívül népszerű, Európában azonban elég nehezen vert gyökeret.

mona-mutermi-feliratos-2 1020

A XIX. században a németföldi juhászok igen kedvelték a fehér színű kutyákat, hiszen szürkületben könnyen megkülönböztethették a nyájra támadó állatoktól őket. Egy kiemelkedően intelligens, a munkakutyák kitartását és munkaszeretetét ötvöző, jellegzetes megjelenésű, erős és jól izmolt, kiegyensúlyozott, erős idegrendszerű, magabiztos, jóindulatú, hűséges és odaadó fajta képe már az 1880-as években körvonalazódott. Később elkezdték felkutatni a célnak megfelelő kutyákat a tenyésztéshez. 1899-ben Karlesruhe-i kiállításon Marcus Terrentius Varro és Arthur Mayer rátalált pár igazán különleges példányra, melyek intelligens tekintetükkel és hegyes álló fülükkel vonták magukra a figyelmet.

Talán kevesen tudják, hogy e kutyák anyai nagyapja az 1879-ben született Grief von Sparwasser, fehér bundájú német juhász volt, aki az 1882-es és 87-es hannoveri kutyakiállításon is részt vett. Grief és Lotta von Sparwasser pároztatása után született meg az első farkas-színű szuka, Lene. Kastor és Lene frigyéből pedig a már előbb említett Hektor és Luch származik, akik az arányos testfelépítést, az álló füleket és a fehér bunda lehetőségét örökítették tovább leszármazottaiknak. Ez a tenyészvonal fontos szerepet kapott a mai német juhászkutya és svájci fehér juhászkutya testfelépítésének és magatartásának kialakításában.

Bizonyítottan már  a XIX. század végén is voltak fehér juhászkutyák a Habsburg házon belül, melyek kiválóan passzoltak a nemes lipicai lovakhoz. Több évtizeden át elismerték a fehér színt, ám 1920-30-as évek zavaros politikai helyzetében a németországi tenyésztők úgy döntöttek, hogy a fehér színt diszkvalifikálják a német juhászkutya standardjából. A fehér faktort még a sötét pigmentáció ellenére is albinizmusra való hajlam , süketség, vakság, mentális zavarok és szőrminőséget rontó hatás örökítésére asszociálták, tévesen.

mona-mutermi-feliratos 1720

Mikor a világháború után a tenyésztést szinte az alapoktól kellett újra kezdeni, a fehér színt továbbra is tiltották. Ha született is fehér színű egyed, azt 1935 után Németországban nem regisztrálták, sőt egyenesen irtották. A háború és a szigorú szelekció ellenére máig fennmaradt néhány fehér német juhász egyed.

Sok európai, amerikai és kanadai tenyésztő kitartó munkájának köszönhető az egyedi fehér vérvonalak létrehozása. Az amerikában élő svájci Agatha Burch 1970-ben tért vissza Svájcba, magával hozba Lobo nevű fehér juhász kan kutyáját, akivel újra kezdte a tenyésztést Európában. Mivel a svájci szervezet érzett leginkább elhivatottságot a fajta tenyésztésében, ezért Svájc adta be a nemzetközi elismerésre a kérelmet is az FCI-nél. A fajtát francia néven (Berger Blanc Suisse) nevezték el. A svájci fehér juhászkutyát az FCI a 2011-es párizsi Világkiállításon ismerte el, amit nemzetközi összefogás segített.



Általános megjelenés

A kutyáról az első benyomásunk az élénkség, éberség, temperamentumosság. A felépítése harmonikus, teste jól izmolt, arányos téglalapba írható. A végtagok jól fejlettek, a mellkas mély, az alsó és a felső vonal mentes a túlzott ívektől. Mind mozgásban, mind nyugalomban a gyors erőteljesség látszatát kelti minden merevség, lustaság vagy lomhaság nélkül.

Fontos testarény

Közepesen hosszú, téglalap alakú test.

Arányai: a törzshossz aránya a marmagassághoz 12:10


Magatartás/karakterisztikus tulajdonságok

Élénk, kiegyensúlyozott temperamentum. Barátságos és kissé diszkrét magatartás. Magas szociális kötődés a gazdához. Normál szituációban nem viselkedhet félénk vagy agresszív módon. Könnyen alkalmazkodik a különböző szituációkhoz és eseményekhez.


Fej

Koponya: Nemes erőteljes, határozott éles kontúrokkal. Arányos a testhez, felül és oldalnézetből ék alakú, száraz és feszes.

Stop: Nem túl kifejezett, de egyértelműen felismerhető. 

Orr: Közepes méretű, az orrtükör erősen (feketén) pigmentált.

Fang: Hosszú és erős, arányos a koponyával.

Ajkak: Feszesek, jól záródnak és erősen (feketén) pigmentáltak.

Fogak: Erőteljes, teljes ollós harapás. A fogak merőlegesen állnak az állkapocsban.

Szemek: Közepes méretű, mandula alakúak, kissé ferdén helyezkednek el. Színük a világosbarnától a sötétbarnáig megengedett, de a sötétebb szín a kívánatos. Szemkontúr feketén pigmentált.

Fülek: Magasan tűzött, párhuzamos. Hosszúkás háromszög alakúak, melyek felső csúcsa enyhén lekerekített.


Nyak 

Közepesen hosszú, lebernyeg nélküli, jól izmolt és harmónikus a testtel.


Test

Mar: Kifejezett.

Hát: Egyenes, szilárd.

Ágyék: Erősen izmolt.

Far: Hosszú és közepesen széles, enyhén lejt a faroktőig.

Mellkas: Nem túl széles, mély (kb. 50%-a a marmagasságnak), a könyökig ér, bordák oválisak, jelentős elülső mellkas.

Alsó vonal és has: A lágyék karcsú és feszes.


Farok

Zászlós, legalább a csánkig érjen. Nyugalmi helyzetben enyhén ívelt és lóg. Figyeléskor sem emelkedhet a hát vonala fölé, sohasem tartja oldalra.


Végtagok

Mellső rész, általános megjelenés: Erős, izmos, közepesen erős csonttal. Egyenes, elölrő csak mérsékelten széles nyomtávú, jól szögelt.

Váll: A lapocka hosszú és jól szögelt, egészben erősen izmolt.

Felkar: Megfelelöen hosszú, erős izmok.

Könyök: Feszesek

Alkar: Hosszú, egyenes, inas.

Mellső (lábközép): Eröteljes és csak kissé ferde.

Mancsok: Rövid, zárt, boltozatos. Az ujjak íveltek, a karmok jól pigmentáltak. 

Hátulsó rész, általános megjelenés: Erős, izmos, közepesen erős csontozat. Hátulról nézve egyenes és párhuzamos, nem túl széles, oldalról nézve nem túl szögelt.

Comb: Közepesen hosszú, nagyon izmos.

Térd: Megfelelöen szögelt.

Lábszár: Közepesen hosszú, ferde, szilárd csontozat és jól izmolt.

Csánk: Erőteljes, jól szögelt.

Lábközép (hátsó lábközép): Közepesen hosszú, egyenes, feszes.

Mancsok: Ovális, hátsó lábujjak egy kicsit hosszabbak, mint a mellsők, lábujjak feszesek és jól íveltek, jól pigmentált körmökkel.


Bőr

Ránctalan, sötéten pigmentált.


Járás

Ügető, fáradhatatlan és térölelő.


Magasság

Kan: 58-66cm, Szuka: 53-61cm


Szín

Egyszínű, fehér, foltok nélkül. Néha a füleknél előfordulhat sárgás elszíneződés, illetve hosszanti csíkban a háton. Ez minden esetben enyhe lehet és nem kívánatos.


Szörzet

Két szőrtípust különböztetünk meg: sima félhosszú és sima hosszú szőrzetet. Mind a két típusnál fontos a sűrű aljszőrzet.


Hibák

A fent felsoroltaktól való minden eltérés hibának számít. A kutya viselkedésének, mozgásának és a kutyáról való teljes benyomásnak azt az érzetet kell keltenie, hogy a kutya egészséges és magán hordozza a fajta tipikus jegyeit.



© Chocolate Ice Kennel 2013 - info@chocolateice.hu - +36 70 316 2792 - designed by logogyar